Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében, hazánkban minden munkáltató köteles a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói részére foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani, melynek részét képezik az ún. munkaköri alkalmassági vizsgálatok. Ezen vizsgálatoknak a célja annak megállapítása, hogy egy adott munkakörből eredő igénybevétel nem veszélyezteti-e a dolgozó vagy más, a munka hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét, egészségét, azaz a munkavállaló foglalkoztatható-e az adott munkakörben.

A vizsgálatok rendjét részleteiben a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet szabályozza, amelynek alapján, - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - minden munkáltató elkészíti a saját "testre szabott" foglalkozás-egészségügyi szabályzatát. Ez a dokumentum ad eligazítást a dolgozók számára az adott vállalatnál végzendő vizsgálatok típusát, gyakoriságát és irányát illetően. Általánosságban elmondható, hogyelőzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot munkába lépés előtt, illetve a munkahelyi kockázati viszonyok megváltozásakor, míg időszakos vizsgálatotrendszeresen meghatározott időközönként (jellemzően évente) kell végezni. Soron kívüli vizsgálatra az egészségi állapotot befolyásoló esemény, tartós keresőképtelenség vagy távollét miatt kerülhet sor, záróvizsgálatra pedig azok a munkavállalók kötelezettek, akik idült foglalkozási betegség kialakulásának veszélyével járó munkakörben dolgoznak, illetve külföldi munkavégzésről térnek haza véglegesen.

Az alkalmassági vizsgálatot a munkáltató, az erre szolgáló nyomtatványon kéri a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól, kivéve a soron kívüli vizsgálatot, melyet a rendeletben meghatározott más szervek mellett, egészségi probléma esetén maga a munkavállaló is kezdeményezhet.

A Mediteam Zrt. rendelőiben a vizsgálatok előjegyzés alapján történnek, elkerülve ezzel a hosszú várakozást. Az orvos először a panaszokról, esetleges tünetekről kérdezi ki a dolgozót, majd általános vizsgálat (pl. vérnyomásmérés, fizikális vizsgálat, látás-, szükség esetén hallásvizsgálat stb.) következik, esetenként, ha indokolt kiegészítő szakvizsgálatokra (pl. laborvizsgálat, szemészeti vizsgálat stb.) is sor kerülhet. Az így nyert adatok alapján bírálja el az üzemorvos a munkaalkalmasságot, illetve küldi tovább a pácienst a háziorvosához, amennyiben azt további vizsgálat vagy kezelés miatt szükségesnek ítéli.
Az alkalmassági vizsgálaton való részvétel és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat részére történő, az alkalmasság elbírálásához az orvos által szükségesnek tartott adatszolgáltatás jogszabály alapján kötelező, emellett azonban érdemes is élni a vizsgálat lehetőségével; hiszen számos esetben került feltárásra olyan, a munkaalkalmassággal össze nem függő betegség, kóros állapot, mely nem egy esetben utóbb életmentőnek bizonyult.
Fontos tudni, hogy a kötelező munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal kapcsolatban a munkavállalót semmiféle költség nem terhelheti. Ugyanígy díjtalan az első fokú orvosi vélemény felülvizsgálata is; ennek intézésében a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítséget tud nyújtani. 

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szerepe, egészségpolitikai döntés következtében, jelenleg döntően a foglalkozással szorosan összefüggő megelőző ellátásra koncentrálódik. Reméljük azonban, hogy a jövőben az általános gyógyító megelőző ellátások mind szélesebb körét lehet majd igénybe venni üzemorvosi rendelőkben.

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás rendelők elérhetőségei