Metabolikus szindróma, avagy egy "Életmódbetegség"

A metabolikus szindrómához vezető betegségek odafigyeléssel megelőzhetők, de ha már megvan a baj, orvosi kezeléssel korrigálható. A metabolikus szindróma (inzulinrezisztencia szindróma) egy olyan – sajnos – gyakori állapot, amelyre az elhízás mellett a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a kóros vérzsír összetétel jellemző.
Ezek – a helytelen életmódból összeadódó kockázati tényezők – együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúér-betegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Elhízásról akkor beszélhetünk, ha az ember testsúlya legalább 20%-kal haladja meg az ideális értéket. A túlsúly elősegíti az inzulinrezisztencia kialakulását, aminek eredményeképpen a szervezet nem a megszokott módon reagál az inzulinra. A metabolikus szindrómára az alma típusú elhízás jellemző, amikor a zsír a törzs és a has körül rakódik le.

A koleszterin és a trigliceridek szintje szintén a metabolikus szindróma fontos mutatójának számít. Kóros vérzsír összetétel akkor áll fenn, ha vérben túl nagy mennyiségű a „rossz” koleszterin (LDL-koleszterin), magas a trigliceridszint, és a szükségesnél kevesebb a „jó” koleszterin (HDL-koleszterin). A vér rigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását, megnehezítve ezzel a vér eljutását a szívhez. Ha a vérben sok a HDL, annak jótékony hatása van a szívre, ellenben a szükségesnél alacsonyabb HDL-koleszterin- szint szívinfarktus vagy stroke kialakulására hajlamosíthat.

A magas vércukorszint is jelentős kockázati tényező. Normális körülmények között a cukor hamar eltűnik a vérből és beépül az energiaraktárba, ellenkező esetben kórosan megemelkedik, így a vérben lévő glukóz a szervezet minden szervéhez és szervrendszeréhez – többek között a szívhez, az erekhez, a vesékhez és az idegrendszerhez – eljut. Ez az állandó „cukortámadás” az adott szerv vagy szervrendszer károsodásához vezethet. A magas vércukorszint gyakran vezet 2-es típusú cukorbetegséghez, szívizomelhaláshoz, strokehoz, vaksághoz és végtagelvesztéshez. 
A magas vérnyomás esetében a verőerekben túlságosan nagy nyomással áramlik a vér, ami károsítja az érrendszert: az erekre ható tartós nyomásemelkedés következtében faluk megvastagszik, és veszít rugalmasságából. A létrejövő érelmeszesedés érintheti a szívet ellátó koszorúsereket is. A magas vérnyomás önmagában nem okoz tüneteket, de szívinfarktus, stroke és veseelégtelenség kialakulására hajlamosíthat.

Metabolikus szindróma esetén felerősödik az érelmeszesedés folyamata, mely az artériák egyik leggyakoribb megbetegedése.

Normális körülmények között a táplálék cukor és egyéb alapvegyületek formájában kerül a vérkeringésbe. A vércukorszint megemelkedésekor a hasnyálmirigy inzulint termel. A sejtekhez kapcsolódó inzulin lehetővé teszi a glukóz bejutását, melyből a sejtben energia keletkezik. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a sejtek nem képesek reagálni az inzulinra.

Hatásos módja lehet a megelőzésének és csökkentésének az egészséges táplálkozás és a mindennapi testmozgás. Negyven felett mindazonáltal indokolt rendszeres orvosi kontrollal, szükség esetén kezeléssel kiküszöbölni ezt az alattomosan romboló betegséget.

Talán kevésbé ismert tény, hogy a merevedési zavar hátterében sokszor valamilyen keringési zavar húzódik meg. Ráadásul a kockázat a negyvenes években járó szexuálisan aktív férfiakat érinti. Az erekcióhoz nemcsak szexuális ingerre, hanem jól működő érrendszerre is szükség van, a barlangos testek vérrel való telődése a keringéssel összefüggő folyamat. Márpedig a merevedési zavarral érintett magyar férfiak több, mint felénél diagnosztizálható valamilyen társbetegség: cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, a hormonháztartás zavara mutatható ki. Sokan csak a merevedési zavar bekövetkezésekor fordulnak orvoshoz, vagy akkor sem. Pedig a bajt meg lehet előzni: az egészséges életmóddal, amely a szív- és érrendszeri betegségek mellett a merevedési problémák rizikóját is csökkenti.

Forrás: diagnózis.eu
 

Dr. Valach Erzsébet
Belgyógyász főorvos